2015. január 25., vasárnap

Prológus

Mindenkinek volt egy, olyan szerelme akit nyáron ismert meg. Mindent elsöprő nyári szerelem. Mélyre hatoló, s egy életen át magával ragad. Ezzel szemben mindenki azt hangoztatja, ne keveredj bele nyári kalandba, mert nem lesz értelme utána folytatni. De én, a makacs kislány, aki nagylánynak hitte magát, mégis belekeveredett. Kislány voltam még amikor megismertem. 13 éves semmivel sem törődő kislány. Ez már 6 évvel korábbi történet. De mint látod, még a mai napig nem gyógyultam ki belőle. Nem is fogok. Soha. Szívás a távszerelem. Maximum fél évig tarthat, nekem elhiheted, utána megszakad a kapcsolat. Mintha nem is léteztetek volna egymásnak. Mindenki éli a saját kis megszokott életét. Huss.. De én tisztában voltam abban, hogy ez így nem érhet vége. Ennek nem lesz vége soha. Mi még fogunk találkozni az életben. Nem is tévedtem. A mai nap sorsfordító volt számomra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése